ESZME Fesztivál
a Thália Színházban Hétköznap délután alig néhányan lézengtünk a Thália előcsarnokában, de A magányosan sétáló macska előadása feledtette velem a kellemetlen és váratlan előjátékot. A két színész, Badacsonyi Angéla és Sorbán Csaba játéka eltüntette a valóságot, helyette a bábok birodalmába pottyantam, és eszméletlenül jól szórakoztam összeszokott, érzékeny, professzionális játékukon. A gyér számú gyerekközönség hangos kacaja jelezte, hogy nem csupán én élveztem ennyire a bábok és a színészek mutatványát. A mobil tér, a szellemes díszlet, a kevés kellék és a sokfunkciós, önmagukban is kacagtató, karakteres bábok segítettek abban, hogy Rudyard Kipling meséjéből cseppet sem szájbarágósan megismerjem a domesztikáció történetét. A bábtervezők, Sipos Katalin és Sisak Péter már nem először nyűgöztek le nagyszerű figuráikkal. A rendező, Veres András Badacsonyi Angélával együtt írta színpadra a mesét. Tiszta, átlátható világot teremtettek, a játék pergő, de nem követhetetlen, a helyzetek viccesek, de nem vicceskedők. Az előadás megérdemelné, hogy a végén a közönség hálás tapsorkánban törjön ki. Sajnálom, hogy ez elmaradt... Tintaló Társulás: A magányosan
sétáló macska
Both Gabi |